Sir Arthur Charles Clarke

(Minehead, Anglia, 1917. dec.16. - Srí Lanka, 2008. márc. 19.)

Az angolszász SF hőskorának ikonikus figurája. Könyvei egytől-egyig lebilincselő technikai eszmefuttatások, amelyek szinte már naiv optimizmussal bíznak a technika hozta jövőbeni jólétben. Soha - vagy nagyon ritkán - ugrik előre az időben több mint száz évet, vagy megy a Naprendszer határain túlra. Munkái azokat a problémákat vizsgálják, amelyekkel az Ember a következő században szembe kerülhet.

Arthur Charles Clarke az angliai Minehead-ben született 1917. december 16-án. 1936-ban Londonba költözött, ahol a Brit Bolygóközi Egyesület tagja lett. Itt űrhajózási témákban folytatott kísérleteket.
A második világháború alatt a légierő szolgálatában állt (RAF),  és a radar használatára tanította a katonákat. Majd leszerelése után, 1945-ben fizikából és matematikából doktorált. Kevesen tudják, hogy írói tevékenysége mellett az ő nevéhez köthető a geostacionárius pálya alkalmazása a távközlésben: az Egyenlítő fölött, 36 ezer kilométer magasságban a Földdel párhuzamos pályára állított 3 műholdat, amik segítségével megoldható a Földön a vezeték nélküli telekommunikáció. Az ő javaslata volt továbbá, hogy a műholdak segítségével jelezzék előre az időjárás váltakozását – ez azonban csak a hetvenes évek végétől valósulhatott meg. Munkásságát elismerve az International Astronomical Union (Nemzetközi Csillagászati Szövetség) róla nevezte el a geostacionárius pályát The Clark Orbit-nak. Egyik különc ötletét a NASA jelenleg is fontolgatja (az űrlift megépítésére azonban még nem rendelkezünk megfelelő technológiával).

Az egyetlen nem science-fiction témájú regénye, a Glide Path (Siklópálya) is ekkortájt íródott. A háború után visszatért a Brit Bolygóközi Egyesületbe, amelynek 1946-47 és 1950-53 között az elnöke is volt. Az első nyomtatásban megjelent novellája az Amateur Science Stories magazinban jelent meg (Utazzon dróton! - Travel by Wire!), ami magyarul is kiadásba került a Galaktika 176. számában, Németh Attila fordításában. Ebben a teleportálás témáját járta körül, szatirikus hangvételben.

1953-ban egy kis kitérőt tett az "átlagos" emberek világába: feleségül vette Marilyn Mayfield-et, egy amerikai nőt, akitől fél évvel később el is vált. Clarke így kommentálta felbomlott házasságát: "Ez a kapcsolat a kezdetektől fogva bizonytalan lábakon állt. Engem meggyőzött arról, hogy nem vagyok egy házasodós fajta. Ennek ellenére azt hiszem, a házasságot egyszer mindenkinek ki kell próbálnia. "

Az ötvenes években kezdett el figyelme az űrről a tengerre terelődni. Sri Lanka-i utazása nagy hatással volt rá. "Most már tudom, hogy az asztronautika iránti érdeklődésem vezetett a tengerhez. Mindkettő esetében sok még a felfedeznivaló, de nem ez volt az egyetlen ok. A 40-es évek végén, amikor a búvárruhák megjelentek, rájöttem, hogy itt van az orrom előtt egy olcsó és egyszerű megoldás az űrrepülés egyik legcsodálatosabb aspektusa, a súlytalanság kipróbálására." 1956-ban végleg Sri Lankára költözött, és tenger alatti kísérletekkel kezdett foglalkozni.

1964-ben Stanley Kubrik-kal együtt egy forgatókönyvet kezdtek írni (a Sentinel - Az őrszem című novellából kiindulva). Négy évvel később elkészült a nagyszerű alkotás, a 2001:Űrodisszeia.

Clarke leghíresebb műve minden bizonnyal a 2001:Űrodisszeia, mely az általános írói gyakorlattól eltérő módon először forgatókönyv formájában készült el, és csak utána írta át regénnyé. A tudományos megalapozottsággal készült alkotás talán leghíresebb karaktere HAL-9000, a Jupiter-küldetés űrhajójának mesterséges intelligenciával felszerelt számítógépe, melyből a mesterséges intelligenciával foglalkozó tudósok is merítettek ötleteket. A történet viszonylag egyszerű vonalvezetésű, a mű erőssége inkább az aprólékosan és tudományos alapossággal kidolgozott jövő-világban rejlik, valamint az epikus befejezésben. Szintén nagyszerű regény a Randevú a Rámával is, amely 1973-ban elnyerte a Hugo és Nebula díjakat. Az alaphelyzet hasonló mint a 2001-ben: a közeli jövőbe idegen tárgy érkezik. Ez azonban a monolittal ellentétben egy hatalmas henger, melyben az idegenek magukkal hozták a saját világukra jellemző környezetet is. A nagysikerű könyvből számítógépes játék is készült - érdekesség, hogy a játék narrátora maga Clarke, aki kérésünkre egy mutatópálcával végigmutogatja a képernyőn megjelenő furcsa helyeket és teremtményeket. A Randevúból is szeretnének filmet csinálni, jelenleg az előkészületek tartanak (várhatóan 2013-ra lesz kész).
1985-ben kiadta a 2001 folytatását, a 2010: Második Űrodisszeiá-t, melynek Peter Hyams-szel együtt megírta a forgatókönyvét is. Ez lett a 2010: A kapcsolat éve.

Érdekesség, hogy Clarke nem csak íróként jegyez több filmet, de ő maga sem ritka madár a tévéműsorok és filmek tájékán. 1969-ben Walter Cronkite-tal és Wally Schirrá-val együtt ő is az egyik közvetítője volt az Apollo 11 missziónak, az első holdraszállásnak. Részt vett ezen kívül az Apollo 12 és 15 missziók közvetítésében is. Két dolkumentumfilm-sorozatát - az 1981-es "Arthur C. Clarke csodálatos világát", és az 1984-es "Arthur C. Clarke világának titokzatos erői"-t - több országban, köztük Magyarországon is bemutatták. Néhány kisebb TV számára készült filmben szintén vállalt szerepet mint epizódszereplő, a legtöbbek által látott (ha nem is tudatosult) "alakítását" pedig a  2010 című filmben nyújtotta (abban a jelenetben, amelyben Heywood Floyd és beszélgetőtársa a Fehér Ház előtti parkban beszélgetnek, a kép bal oldalán egy ősz hajú úriember eteti a galambokat - az ősz hajú úriember maga Arthur C. Clarke személyesen).

Clarke élete utoló éveiben is aktív volt: Sri Lankán lévő tengerparti villájának csodálatos környezetében í­rt, búvárkodott, és követte a technikai fejlődést is. Kísérleteket végzett, és írásaihoz felhasználta az űrszimulációs számítógépprogramok előnyeit is.

Még halálában sem tagadta meg SF-írói énjét: a világ nagyobbik fele 2008. március 18-án szerzett tudomást március 19-én bekövetkezett elhunytáról. Noha ez ügyben természetesen csak az időzónák okolhatók, valahogy ez az apró részlet is illik Arthur C. Clarke folyton a jövőt fürkésző életéhez. Ne feledjük: csak az ember halt meg, öröksége szavain és tettein keresztül velünk marad. És egyszer elkísér bennünket a csillagokba.

Művei: (kiemelve a magyarul megjelentek)

- 1951. Prelude to Space
- 1951. The Sands of Mars – A Mars titka (Budapest, 1957, 2011)
- 1952. Islands in the Sky - Szigetek az égben (Budapest, 2010)
- 1953. Against the Fall of Night
- 1953. Childhood's End - A gyermekkor vége (Budapest, 1990; 2008 bővített kiadás) - 1953. Expedition to Earth
- 1955. Earthlight – Földfény (Budapest, 1992)
- 1956. Reach for Tomorrow
- 1956. The City and the Stars – A város és a csillagok (Budapest, 1979, 2008)
- 1957. Tales from the White Hart
- 1957. The Deep Range – Mélység (Budapest, 1994, 2010)
- 1958. The Other Side of the Sky
- 1959. Across the Sea of Stars
- 1961. A Fall of Moondust – Holdrengés (Budapest, 1973)
- 1962. From the Ocean, From the Stars
- 1962. Tales of Ten Worlds
- 1963. Dolphin Island – Delfinek szigete (Budapest, 1980)
- 1965. Prelude to Mars
- 1967. The Nine Billion Names of God – Isten kilencmilliárd neve (antológia)
- 1968. 2001: A Space Odyssey – 2001. Űrodisszeia (Budapest, 1973, 1994)
- 1968. The Lion of Comarre & Against the Fall of Night – Komarra oroszlánja / Mielőtt leszáll az éj (két kisregény)
- 1972. Of Time and Stars
- 1972. The Wind from the Sun
- 1973. Rendezvous with Rama – Randevú a Rámával (Budapest, 1981, 2004)
- 1975. Imperial Earth – Birodalmi Föld (Budapest, 1992)
- 1979. The Fountains of Paradise – Az éden szökőkútjai (Budapest, 1993)
- 1982. 2010: Odyssey Two – 2010. Második űrodisszeia (Budapest, 1985)
- 1983. The Sentinel – Az őrszem (Budapest, 1995) (antológia)
- 1986. The Songs of Distant Earth – A távoli Föld dalai (Budapest, 1990)
- 1988. 2061: Odyssey Three – 2061. Harmadik űrodisszeia (Budapest, 1990)
- 1988. A Meeting With Medusa – Találkozás a Medúzával
- 1988. (Gentry Lee-vel közösen) Cradle – Bölcső (Budapest, 1993)
- 1989. (Gentry Lee) Rama II - Ráma II (Szukits, 2010)
- 1990. (Gregory Benford) Beyond the Fall of Night
- 1990. Tales From Planet Earth – Mesék a Földről (Budapest, 1996) (antológia)
- 1990. The Ghost from the Grand Banks – A Nagy Zátonyok kísértete (Budapest, 1995)
- 1991. More Than One Universe
- 1991. (Gentry Lee) The Garden of Rama
- 1993. (Gentry Lee) Rama Revealed
- 1993. The Hammer of God – Isten pörölye (Budapest, é.n.)
- 1996. (Mike McQuay) Richter 10
- 1997. 3001: The Final Odyssey – 3001. Végső űrodisszeia (Bp., 1999)
- 1999. (Michael P. Kube-McDowell) The Trigger
- 2000. (Stephen Baxter) The Light of Other Days
- 2004. (Stephen Baxter) Time's Eye – Az idő szeme (Budapest, 2006)
- 2005. (Stephen Baxter) Sunstorm – Napvihar (Budapest, 2007)
- 2007. (Stephen Baxter) Firstborn – Elsőszülöttek (Budapest, 2009)
- 2008. (Frederik Pohl) The Last Theorem - Végső bizonyítás (Budapest, 2010)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.